Agenis büszke lovagjai, barátaim!
Mióta magam mögött, hagytam Zöldvölgy partjait nem sok hírt hallottam rólatok.
Most pedig, hogy kitört a háború a mi földjeinken is, még kevesebbet.
Ám remélem, hogy harcotok a számotokra elképzelt mederben halad.
Mikor Zöldvölgyben jártam, s az oldalatokon harcoltam, megismertem Agenis gyermekeit.
Remek fegyvertársakra és barátokra leltem bennük, bennetek.
Akkor ti segítettétek a mi ügyünket. Most ismét erre kérlek benneteket, s csak remélni tudom, hogy módunkban lesz viszonozni azt.
Arra kérlek benneteket, ha módotokban áll, harcoljatok ismét a mi oldalunkon Ötbányáért!
Ötbányának szüksége van minden erős karra, mely ügyét támogatja.
Jó magam pedig tudom, hogy az Ageniták személyében nagyszerű Érkezők állnának a mi oldalunkra.
Ismerve a Zöld Pokolt tudom, hogy ezen kérésem talán nem olyan egyszerűen kivitelezhető.
Ám mégis, ha egy mód van rá, kérlek benneteket keljetek útra, hogy Ötbánya is megismerhesse neveteket. Pormeder pedig megtapasztalja Agenis fiainak és lányainak dühét, és lesújtó öklét.
Hiszem ha az Unikornisok és az Ageniták együtt vonulnak hadba, akkor nincs olyan hatalom Corvuson mely megállíthatna bennünket.

Üdvözlettel!

A Lovagi és a személyes barátság fényében,
Cassius Sayon Raven
A Fekete Unikornis Lovagrend Lovagja és Pusztítója

A corvusi időszámítás 627. évében,
A Gnómok havának 1. napján